Finanszírozási lehet?ségek saját munkavállaló képzésénél

2007. január 1-vel megváltoztak a saját munkavállalók továbbképzésének lehet?ségei. A 13/2006 (XII.27.) SZMM rendelet hatályba lépésével felfordul a magyar trainingpiac, de a munkáltatók is komolyabb ellen?rzések elé néznek

A jelent?s változások tükrében egyesek szerint a trainingcégek egy er?s lobbija áll. Vitathatatlan azonban, hogy az eddigi szabályozás reformjára szükség volt. Kérdés, milyen áron, és az eredeti célok az egyszer?sítés és a könnyebb szervezés kérdéseiben megválaszolásra kerültek-e az új rendeletben. A f? vonulat a munkáltatók szempontjából, hogy január elsejét követ?en, csak intézményi akkreditációval rendelkez? képz? cégek által kiállított számlát számolhatnak el a szakképzési hozzájárulás terhére. Ez talán, nem is annyira az olyan vállalatok képzéseiben jelent jelent?s változást, akik a szakmai vagy a menedzsment készségek fejlesztésére helyezték a hangsúlyt képzési témáikban, sokkal inkább azon vállalkozások esetében, akikt?l eddig olyan szolgáltatásokat vettek igénybe mint például a nyelvoktatás. Kérdés, hogy az egyszemélyes nyelviskolák, akiknek szolgáltatási területe egy nyelvre korlátozódott, például az angol vagy a német nyelv oktatásásra a vállalat munkatársainak, most `halandak e a korral` és megszerzik, a nem túl csábító 400.000,-Ft-os eljárási díj befizetése mellett az Intézményi akkreditációt. Els?sorban nem is az eljárási illeték megfizetése miatt, bár kérdéses, hogy egy 5.000,-Ft/h díj mellett ez a költség kigazdálkódható-e egy magánvállalkozónak különösen úgy, hogy a konkurensei csak arra várnak mikor léphetnek helyébe 1,-Ft-tal kevesebbért. Tehát még ha az eljárási illeték nem is a f? szempont, kérdés, mennyire képesek ezek a "one-man-show" vállalkozások az elvárt min?ségfejlesztéssel és rendszerdokumentációval kapcsolatos iránymutatásoknak eleget tenni (megjegyzend? ezek a követelmények is szigorodtak, a 15/2007-es számú közlönyben megjelentek szerint). Ha valaki rögtön a kiskapukat keresi, meg kell nyugtassam, hogy létezik a mostani törvényben is pár ... de err?l talán nem ezen a fórumon érdemes nyilatkoznunk. (majd itt inkább)

Röviden a következ? pontok változtak, amik érintik a képz?k és a képzési költségeiket elszámolni kívánók kapcsolatát:
- Felemelték az elszámolható költségkereteket (eddig napi Bruttó 25.000,-Ft/f?, most óránként 7.860,-Ft/f?  - azaz 8 órás átlaggal számoltan: 62.880,-Ft)
- Áttértek az óradíjas elszámolásra (képz?programok aktualizálása szükséges)
- Felemelték a minimálisan elszámolható óraszámot (min.20 óra)
- Az elszámolás feltétele, az adaszolgáltatási köelezettség teljesítése, február 15-ig, a székhely szerint illetékes munkaügyi központ felé (munkaügyi központ ellen?rzi)
- Az elszámolhatóság feltételeként eddig kötelez? munkaügyi tanács döntésének intézményét eltörölték (felszabaduló munkaer? kapacitás helyszíni ellen?rzéseket végez majd a cégeknél)
- A részben vagy egészben küls? képzések megvalósítására kizárólag akkreditált feln?ttképzési intézményben kerülhet sor (a FAT ülések 6 hetenkénti rendszerességgel bírálják az intézményi akkreditációt kérelmez?k anyagait)

A TEQUA International Kft. és a Q-Conferences, február 6-án szervezett HR-konferenciáján, a következ? a képzésekben érdekelt vállalkozások számára fontos pontokra világítottak rá a felszólalók:

Kajos László, az SZMM feln?ttképzési osztályvezet? helyettese elmondta, hogy a Munkaügyi Központok felszabaduló munkaer?kapacitása, a helyszíni ellen?rzések gyakoriságában fog érezhet? változást produkálni. Az ellen?rzések során kiemelt figyelmet szentelnek majd a képzéssel kapcsolatos dokumentáción túl annak, hogy a leírtaknak megfelel?en, a vállalat bels? szabályozása, mennyiben támasztja alá, a képzések szükségességét. Ne feledjük, az ISO 9001:2000-es ide vonatkozó szabályozását sem, ami a munkavállalói er?források tudatosságát és képzését illeti. Tehát, ha eddig pl. az angol nyelvi képzéseket a munkáltató kötelez? kijelöléssel el?írta a munkavállalójának, tekintve, hogy a nyelvismeret a munkaterületén szükséges feltétele a munkavégzésnek, úgy annak a munkaköri leírásokból ki is kell derülnie. 
Természetesen ezzel  kapcsolatban újabb kételyek merülnek fel.  Mi van például akkor, ha az illet? képzésben résztvev?, nem tesz eleget a neki el?írt vizsga követelményeknek, kvázi nem sajátítja el a nyelvet legalább tárgyalási szinten. Megoldás: a munkavállaló nem teljesíti a munkaköri leírásban foglaltakat, tehát elbocsátandó. 
Ez elég sz?rös szív?en hangzik, de ebben a versenyképességet els?dleges célként és eszközként elismer? mai társadalmunkban, úgy t?nik nincs mit tenni.

Lászlóné Szép Györgyi, igazságügyi és adószakért? el?adása az elszámolással kapcsolatos változásokra hívta fel a figyelmet. Bár a törvény rendelkezik az EU területén végzett képzések elszámolhatóságának kérdésér?l, tekintettel arra, hogy a képz?intézetek akkreditációja Magyarorszá területén megvalósított képzésekre vonatkozik, így sajnálatos, de nem számolhatóak el a horvát vagy a spanyol tengerparton szervezett küls? képzések. El?ny azonban, hogy ilyen területi szabálya a képzést megrendel? vállalatokra nem vonatkozik. Azaz, ha a bels? képzéseiket, multicégek esetében a vállalatcsoportjuk más az EU tagországában található telephelyükön szervezik, úgy  a képzéssel kapcsolatos járuklékos költségek is elszámolhatóak, természetsesen, csak a fent említett napi pénzügyi keretek között.
Érdemes tehát egy kicsit böngészni a törvényt és a változó szabályokat, nehogy belefussunk egy esetleges ellen?rzésen valami szabálytalan eljárásba, különösen úgy, hogy mostantól, gyakorlatilag minden a képzések elszámolásával kapcsolatos szabálytalanság, hivatalból az APEH ellen?rzési osztályán landol. Ebb?l a szempontból, még az sem kizárt, hogy a vállalatok, az eddigi gyakorlatukkal is szakítani fognak, ami a szakközéspiskolák szakképzési hozzájárulásukból történ? finanszírozását jelenti. Ugyanis a szabályozás nem az iskolát teszi felel?ssé, ha az nem a finanszírozáskor meghatározott  célok érdekében hasznosítja a nekik átutalt pénzeket, hanem azt a vállalaton mint az adó eredend? befizet?jén kéri azt számon. Igen, jól gondolja a kedves olvasó, kamatostul. 

Reményt kelt? ugyanakkor március 30-ától benyújtható TÁMOP 2.1.3/07/1 Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára kiírt pályázati felhívás, amir?l a konferencia záróel?adásán volt szó. Kiss Csaba a HEFOP-EQUAL szakmai tanácsadója nagyfokú egyszer?sítésr?l beszélt, ami a pályázati dokumentumok összeállítását jelenti és bírálati rendjét illeti, a normatív támogatások esetében. Bár az amúgy nem egyszer? ABEV programkitölt?höz hasonlította a mostani pályázatok összeállításának egyszer?ségét, mindenképpen reményt ébreszt? az eleddig hónapokat, vagy éveket várakozó pályázó szervezetek számára, hogy az elektronikus kitölt? program segítségével, a képzési piacot és igényeket jól ismer?k, önállóan, akár pályázati tanácsadó igénybevétele nélkül is  gyorsan állíthatnak össze pályázati dokumentációt. A döntési mechanizmus egyszer?sítése pedig szembeötl?, ha tudjuk, hogy a normatív támogatásoknál, nincs szükség a bíráló bizottság döntésére, azaz a kiíró szervezet, saját hatáskörben dönt.  Ezzel a pályázattal kapcsolatosan a TEQUA TÜV Akadémia hamarosan  négy új képzési programsorozatot dob majd piacra, a vezet?képzés, a  projektmenedzsment, a lean management és az autóipari min?ségfejlesztés témaköreiben, az eddigi min?ségfejlesztési és környezetirányítási programcsomagjai mellett.